Ugrás a tartalomra

Az 1956-os Intézet egyidős (volt) a magyar demokráciával. 1989. június 17-én, Nagy Imre és mártírtársai temetésének másnapján határozta el húsz hazai és külföldi értelmiségi, hogy a közelmúlt történelmének tanulmányozására intézményt alapít. Szervezeti előzményei a forradalom után, 1959-63-ban Brüsszelben működő Nagy Imre Intézet, valamint az 1980-as évek elején létrejött, 1956 és a XX. század emlékezetét a Soros Alapítvány támogatásával gyűjtő Oral History Archívum.

Az Intézet 1991-ben magánalapítványként kezdte meg munkáját. Mint országosan közhasznú feladatot ellátó szervezet, kormánydöntés alapján vált közalapítvánnyá 1995 tavaszán. Célja a hazai és nemzetközi jelenkortörténet, ezen belül kiemelten az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének kutatása, valamint a kutatás eredményeinek bemutatása. 1991-től máig az Intézet több mint 130 önálló nyomtatott kiadványt (köztük az 1992 óta folyamatosan megjelenő Évkönyvet), 20 nagyrészt multimédia elektronikus kiadványt (18 internetes tartalomszolgáltatás, 2 CD-ROM) valamint 12 történelmi dokumentumfilmet készített. Munkatársainak összesen mintegy kétezer tudományos és ismeretterjesztő tanulmánya jelent meg, egyharmada idegen nyelven. Több mint százhúsz nemzetközi konferencián képviselték Magyarországot. Az Intézet harmincnál több hazai és nemzetközi konferenciát rendezett. Közülük kiemelkedett 1956 negyvenedik és ötvenedik évfordulójának eseménysorozata. Az intézet munkatársainak közművelődési, ismeretterjesztő tevékenysége is jelentős.

Az 1956-os Intézet keretében működött Oral History Archívum a 20. századi magyar történelem mintegy 1100 szereplőjével és tanújával készült életútinterjúkat őriz. Ez az egyik legnagyobb ilyen gyűjtemény Kelet-Közép-Európában. Az intézetben tizenkétezer kötetes jelenkortörténeti szakkönyvtár állt a kutatók rendelkezésére. Az 1956-os Intézet kapcsolatokat épített ki a térségi, európai és amerikai jelenkortörténeti kutatóműhelyekkel. (Tevékenységünkről szóló részletes évi beszámolók 1991-1996 között az Intézet Évkönyveiben olvashatók, 1997-től pedig honlapunkon).

2011. december 27-én az Orbán-kormány határozatot hozott az 1956-os Intézet Közalapítvány jogutód nélküli megszüntetéséről. 2012. január 1-től az Intézet közfeladatait az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti keretei között látta a nemzeti könyvtár egy osztályaként. Munkatársainak létszáma megfeleződött, de a kutatómunka és a publikáció tovább folyhatott. 2019. május 30-én a kormány úgy döntött, hogy az 1956-os Intézetet kiemeli a könytárból és  a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár nevű kormányzati háttérintézmény szervezeti keretébe helyezi át. Az Intézet tíz munkatársa erre lemondott állásáról vagy más módon távozott

Még 2011-ben határozta el az 1956-os Intézet szellemi közössége és alapítóinak egy része az 1956-os Intézet Alapítvány létrehozását. Az Alapítvány célja az 1956-os Intézet tevékenységének támogatása – bármilyen szervezeti keretben (vagy éppen azon kívül) folyjék is ez.  Az Alapítványt a bíróság 2011. nyarán bejegyezte, közhasznú jellegét 2015 tavaszán az új törvényi szabályozások környezetében is megerősítette. Az Alapítvány támogat kutatási és fejlesztési projekteket a pályázatoktól a megvalósításig. Közreműködik kiadványok megjelentetésében, lehetőségeihez képest szolgáltatja a Digitális Oral History Archívumot, konferenciákat és workshopokat rendez. Forrásait pályázatok útján szerzi. Tisztségviselői díjazásban nem részesülnek, önálló székháza, irodája nincsen. Így az 1956-os Intézet ma az, ami 1989. június 17-én, az induláskor volt: kutatók szabad társulása, „intézet a magasban”.