A Kádár-korszak és a rendszerváltás. Elit, érték és konfliktus 2020-2024
- Projektzáró szakmai beszámoló
A kutatási program munkaterv szerinti első évének fő feladata az alapozás volt, vagyis a kutatás fogalmi és elméleti kereteinek kidolgozása és a kutatás megkezdése. Meg kellett szervezni a kutatócsoport működését (a koronavírus-járvány körülményei között), ki kellett alakítani annak rendjét. Ezt, valamint a kutatócsoport adminisztrációját, egyéb szervezési feladatait, köztük a disszeminációval kapcsolatosakat mindvégig Somlai Katalin végezte.
Az első év kiemelt feladata volt az elit- és szubelit elméletek a projekt szempontjából releváns nemzetközi és a hazai szakirodalmának áttekintése, alkalmazása, vagyis közös elméleti és fogalmi keretek kidolgozása. Ebben a munkában a vezető kutató irányítása mellett a projekt minden tagja részt vett. Az anyagok nagy részét Szegő Iván Miklós gyűjtötte, az elméleti irodalom kiegészítését Somlai Katalin és Keller Márkus végezték.
A résztvevők elfogadott egyéni munkaterveik alapján megkezdték a kutatómunkát, a lehetőségekhez képest levéltárban (MNL, ÁBTL, OSA, Veritas OHA, DOHA stb.). A korlátozások miatt azonban 2021. májusáig jobbára könyvészeti kutatásokat folytattunk. Így Rainer M. János vezető kutató A szocializmus „újratervezése” Magyarországon a kezdetektől a rendszerváltásig című résztémában, amiből egy fejezet készült el az 1960-as évek „társadalmi mechanizmusának újratervezéséről. Somlai Katalin „A technokrácia Nyugat- és Keletképe” témához végzett kutatásokat a külföldre utazó tudományos elit utazásairól, elsősorban a megjelentetett útleírások, valamint a DOHA gyűjteménye alapján. Tanulmányt készített a hatvanas években Ford-ösztöndíjat kapott értelmiségiekről. Szegő Iván Miklós tevékenysége elsősorban az elit-szubelit fogalompáros értelmezéséhez szükséges szakirodalom felkutatására, az irodalom feldolgozására irányult, amiről részletes tanulmányt készített. Tabajdi Gábor „A szovjet típusú rendszer tartózkodó/rendszerkritikus/rendszerellenzéki elitje a Kádár-korszakban és a rendszerváltásban” című résztémához levéltári és könyvtári kutatást végzett és tanulmányt készített a társutasok helyéről a Kádár-korszakban. Keller Márkus az elit- és szubelit elméletek a projekt szempontjából releváns nemzetközi és a hazai szakirodalmának áttekintésében vett részt és a „Lakhatás és lakáspolitika” című résztémához levéltári és könyvtári kutatást végzett. Kőrösi Zsuzsanna megkezdte a Veritas Intézet OHA egyes részkutatások számára releváns interjúinak kiválogatását és a „A csúcs alatti elit retrospektív értékszociológiai elemzése élettörténeti interjúk alapján” című résztémához levéltári kutatást folytatott. A munkába bevontuk az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának három doktori hallgatóját, Bárány Balázst, Kovács Szabolcsot és Pap Péter Istvánt, akik a politikai elit/szubelit fogalom körében értelmezhető politikai szereplők biográfiáin dolgozott.
Az 1956os Intézet honlapján 2020 őszén létrehoztuk a projekttel kapcsolatos aloldalt (https://1956osintezet.hu/hu/otka), hogy ily módon tájékoztassuk a korszak kutatóit és a közönséget munkánkról. 2021. február 19-én a kutatócsoport workshopot tartott „Elit és szubelit: megközelítések és alkalmazás” címmel. A vitaindító tanulmányát Szegő Iván Miklós írta, korreferátumot tartott (szóban) Keller Márkus és Somlai Katalin. 2021. augusztus 30-án és szeptember 6-án ugyanebben a körben vitattuk meg a projekt első évét fémjelző kötetbe szánt hét tanulmány kéziratát. E két vita alapján készült el és jelent meg az Elit és szubelit a Kádár-korszakban című tanulmánykötet.
A program második évére vonatkozó végleges tematikai választásra a 2021 december elején lezajlott kutatócsoporti megbeszélésen került sor. A lépték szűkítése mellett döntöttünk, a választás pedig a gazdaság területén működő funkcionális elitcsoportra, a gazdasági elitre illetve szubelitre esett. Ez a választás részben intézeti hagyományokkal magyarázható. Az 1956-os Intézet Oral History Archívumának (OHA) egyik alapját éppen egy gazdasági elittel foglalkozó vizsgálat interjúi adták. Az MTA Közgazdasági Intézete 1981-85 között Tardos Márton vezetésével nagyszabású kutatást végzett Gazdaságunk szervezeti rendszere címmel. Ennek volt része a termelés és az irányítás különböző területein tevékenykedő 156 vezetővel készült magnetofonos életútinterjú. A másik ok, amiért a gazdasági elit témáját választottuk, a vizsgált tárgy és korszak természetéből adódik. A szocializmus különféle tervrajzai kiemelt jelentőséget tulajdonítottak az ember termelő tevékenységének, a munkának, a marxi vízióktól kezdve a sztálini archetípuson át a reformált változatokig. Fokozta a gazdaság jelentőségét a második világháború utáni szuperhatalmi katonai szembenállás – de hasonlóképpen a gazdasági teljesítmények és a fogyasztás „békés versenye”. A Kádár-rendszer „sikeressége” és politikai illetve társadalmi legitimációja két tényezőn múlott: a szovjet jóváhagyáson és a gazdaság teljesítőképességén.
A résztvevők egyéni munkaterveik alapján folytatták a kutatómunkát a megfelelő levéltárakban és interjúgyűjteményekben (VERITAS OHA, DOHA illetve további interjúgyűjtemények), továbbá könyvészeti kutatást folytattak. Rainer M. János vezető kutató elkészítette tervezett monográfiájának újabb fejezetét az 1950-es – 1980-as évek átfogó gazdasági mechanizmusreformjának diskurzusairól. Somlai Katalin „A technokrácia Nyugat- és Keletképe” témához végzett kutatásokat és tanulmányt készített az Évkönyv számára Bognár József tevékenységéről, egy-egy intézmény (a Kulturális Kapcsolatok Intézete illetve az Afro-Ázsiai Kutató Központból kinőtt Világgazdasági Kutató Intézet) élén töltött időszakára összpontosítva. Szegő Iván Miklós elsősorban azt vizsgálta, hogy a gazdasági szubelit fogalmát mennyire lehet alkalmazni a kelet-közép- és délkelet-európai szovjet és jugoszláv típusú rendszerek 1988 és 1992 közötti átalakulására, illetve az azt megelőző két évtizedre. Ezen kívül befejezte és leadta a Kronosz kiadónak a finn-magyar elitek összehasonlító elemzését tartalmazó könyvének kéziratát. Keller Márkus a „Lakhatás és lakáspolitika” című résztémához levéltári és könyvtári kutatást végzett és tanulmányt írt az Évkönybe az 1950-1990 közötti időszak építésügyi minisztereiről.
A 2021. decemberi projektértekezleten döntöttünk úgy, hogy a második évben felkérjük Király Júlia közgazdászt, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökét és Lengyel György szociológust, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusát, a hazai elitkutatások doyenjét, vegyenek részt munkánkban. Lengyel György készítette a második évet megalapozó összefoglaló tanulmányt a „tervgazdasági elitre” vonatkozó több évtizedes kutatás eredményeiről. Király Júlia, aki 1982-től 1989-ig az Országos Tervhivatal matematikai tervmodellezéssel foglalkozó részlegén dolgozott, önéletrajzi esszében adott képet erről a szubelitcsoportról.
A projekt részvevői, illetve a kutatócsoporthoz szorosan kötődő egykori intézeti munkatársak a támogatott kutatás főbb megállapításait a Miskolcon 2022. szeptember 1-3. között tartott, Kádár-korszak, kádárizmus, korlátozott mozgástér: magyar modell? című országos jelenkortörténeti konferencián két önálló szekcióban ismertették. A Gazdaságszervező elit a Kádár-korszakban című szekcióban Keller Márkus, Somlai Katalin és Szegő Iván Miklós, valamint a kutatócsoporthoz, illetve korábban az 1956-os Intézethez szorosan kapcsolódó Péteri György, a trondheimi egyetem professzor emeritusa adott elő (előadásaik szinopszisait lásd https://kadarizmus.webnode.hu/09-01-13-00-15-00-1-szekcio/ és https://kadarizmus.webnode.hu/09-01-15-15-17-15-1-szekcio/). A vitaindítót a vezető kutató tartotta. Az Elit-problémák a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában panelben a kutatócsoport tagjai közül Tabajdi Gábor, továbbá a projekthez közvetlenül kapcsolódó Ungváry Krisztián, valamint az 1956-os Intézet volt munkatársai, Eörsi László és Lénárt András szerepelt, a vitaindítót itt is a projektvezető tartotta. Somlai Katalin és Keller Márkus további egy-egy előadással szerepelt a konferencián más szekciókban, míg Rainer M. János további két szekcióban (a Kádár-kori kulturális külkapcsolatok történetéről illetve az ellenállás és ellenzékiség problémáiról szólóban) tartott vitaindító előadást. A gazdasági elitről szóló szövegeket 2022. szeptember 19-én és 26-án workshop formában vitattuk meg, ahol a szerzők és a kutatás más résztvevői mellett jelen volt Csillag István, Juhász Pál, Kovács János Mátyás és Soós Károly Attila. Ennek alapján készült el a Gazdasági elit a szovjet típusú rendszer időszakában című tanulmánykötet.
2022 nyarán a projekthez kapcsoltuk Ungváry Krisztián, az 1956-os Intézet egykori munkatársa Anti-elit a temetőben. Kivégzettek Magyarországon 1945-1987 című kutatását. Magyarországon 1945-1987 között mintegy ezerkétszáz személyt ítéltek halálra politikai és közbűntényes cselekmények miatt. A kutatás kísérletet tett arra, hogy bemutassa a nagyobb áldozati csoportokat. Ugyancsak 2022-ben készült el a projekthez kapcsolódóan Eörsi László önálló könyve Harangi Zoltánról, különféle állambiztonsági szervezetek informátoráról, a politikai szédelgés és álcázás e kivételesen „sikeres” alakjáról.
A program harmadik évére vonatkozó tematikai választásra a 2022 novemberében lezajlott kutatócsoporti megbeszélésen került sor. A lépték szűkítésén nem kívántunk változtatni, a konkrét tematikai választás pedig az eliten, illetve szubeliten belüli konfliktusok vizsgálatára esett. Abból indultunk ki, hogy modern társadalom aligha képzelhető el konfliktusok egész hálója nélkül. A 20. századi diktatúrák új típusainak egyike, a szovjet típusú rendszer, történetírása és emlékezete is felvetette ezt a kérdést. A sok évtizedes intenzív vita és parázs diskurzus eredménye, hogy a modernizáció e sajátos útja is konfliktusokkal tarkított folyamat, amelynek ágensei számosak, szereplői sokfélék, még ha az érdekek érvényre juttatásában, az alkalmazott eszközökben páratlanul egyoldalú időszakok is fordultak elő.
Rainer M. János vezető kutató a projekt harmadik évében fejezte be Újratervezés. Szocializmus Magyarországon a 20. században című monográfiáját, amely 2023. június elején meg is jelent az Osiris Kiadónál. A szovjet rendszer elitjeinek konfliktusairól a kutatás e szakaszát bevezető historiográfiai-elméleti tanulmányt készített. Somlai Katalin „A technokrácia Nyugat- és Keletképe” témában végzett kutatásokat és kiegészítette a Kádár-korszakbeli értelmiségi elit nyugati kapcsolatairól szóló monográfiája kéziratát. Szegő Iván Miklós Kihívásos és válaszok. Gazdaság, politika és az elitek Finnországban és Magyarországon 1945-1990 között című monográfiája is 2023 tavaszán jelent meg. Korábbi elemzését folytatva a román és bolgár elit/szubelit konfliktusait vizsgálta egy tanulmányban az 1945-1995-ös periódusban. Tabajdi Gábor Tartótisztek. A BM III/III. csoportfőnökség belső történetei című monográfiája ugyancsak 2023 tavaszán jelent meg, ezen kívül tanulmányt írt a Kádár-korszak egyházpolitikai és vallásgyakorlattal összefüggő konfliktusairól. A csoporthoz kapcsolódó Ungváry Krisztián folytatta 2022-ben elkezdett (lásd fentebb) kutatását. Ványai Márton hadtörténésszel közösen tanulmányt készített a szovjetek oldalára 1944-45-ben átállt magyar katonatisztekről. Eörsi László Király Béla tábornok, az 1956-os nemzetőrség főparancsnoka életútjára vonatkozó első kutatási eredményeit mutatta be egy terjedelmes szövegben. Hasonlóképpen Bárány Balázs doktorandusz Marosán György életrajzának egy részletét.
A kutatócsoport tagjai részt vettek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Tabajdi Gábor fentebb említett könyvének 2022. november 30-án tartott kéziratvitáján, a házigazda intézmény és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala vezető kutatóival együtt. Az Elit és konfliktus című tanulmánykötetet 2023. szeptember 12-én és 26-án workshop formában vitattuk meg, s az 2023 végén jelent meg.
A projekt záróévének témája a különféle elitcsoportok helyzete, sorsának alakulása – különféle társadalmi és politikai szervezetekben. Elsősorban jól körülhatárolható elitcsoportok illetve szervezeti elitek, mint ágensek interakcióira próbáltunk összpontosítani. Afféle mélyfúrásos mintavételnek szántuk kutatásunk záróakkordját. Sajátos módszertani helyzetben vágtunk neki munkánk negyedik szakaszának. A szervezetben mozgó, tevékenykedő emberek motivációi, várakozásai és magatartása érdekelt minket – de forrásul legnagyobb részt a szervezetek által „termelt” dokumentumokra voltunk kénytelenek hagyatkozni. Ego-dokumentumok keletkeztek ugyan, de legnagyobb részt évtizedek távolából. A bürokratikus szervezetek és az autobiográfiai konstrukciók nyelvi világában kellett tehát „felfedezni” az egykorú aktorok reflexióit – ami nem kis feladatnak bizonyult.
Utolsó kutatási évünkben Somlai Katalin egy professzionális értelmiségi elitcsoport, a közgazdászok, s ezen belül is vidéken tevékenykedők szervezetét vizsgálta a Magyar Közgazdasági Társaság Veszprém megyei szervezetének keretében. E csatornán keresztül érzékeltették és magyarázták a gazdaságpolitika változásait, illetve ennek révén próbálták bevonni a csoport szaktudását a döntéselőkészítésbe. Ezen kívül befejezte Go West! Magyar ösztöndíjasok Nyugaton az 1960-as 1970-e években című kötetének kéziratát. Tabajdi Gábor a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség főtisztjeit, a politikai rendőrség egyik fontos szubelit csoportját vizsgálta, továbbgondolva előző évben megjelent monográfiáját. Rainer M. János tanulmánya a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1969-ben fellépő diákmozgalom előtörténetét vázolta fel, amikor egyetemi hallgatók a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség keretein belül próbálkoztak a bürokratikus szervezeten belüli lázadással és valódi politikai részvételük szervezeti kereteinek megteremtésével. Pap Péter István doktorandusz vizsgálódása középpontjában a Magyar Demokrata Fórum egri szervezetének megalakulása áll – azt elemezte, kik és hogyan formálták, milyen életutak nyomán a vidéki rendszerváltást. Szegő Iván Miklós a Német Demokratikus Köztársaság szubelitjét vette górcső alá, ezúttal korábbi nagy léptékű vizsgálódásait mikroméretre váltva. A negyedik év tanulmányait 2024. szeptember 6-án és 10-én a szokásos módon workshopon vitattuk meg. Az Elitcsoportok és szervezetek című tanulmánykötet kézirata 2024. szeptember utolsó napján került a Kronosz Könyvkiadóhoz, megjelenése az év vége előtt várható. A kutatócsoport valamennyi tagja együtt vett részt 2024. április 10-én a MOZAIK-3 – A „Cég” helye: az állambiztonság működése és társadalmi hatástörténete című workshopon.
Munkánk kezdetén sem szándékoztunk valamiféle rendszeres összefoglaló társadalomtörténetet készíteni a magyarországi szovjet típusú rendszer, illetve a rendszerváltás időszakának elitjeiről és szubelitjeiről. A csoport tagjainak érdeklődése és aktuális módszerei rendre a mikroméret, a metszetek léptéke felé terelte a vizsgálódást. Az ábrázolt kor szociológiai vizsgálatai, illetve a társadalomtörténet középszintű és átfogó monográfiái rendelkezésre álltak és állnak. Gyümölcsözőbbnek tetszett az adott esetekben afféle retrospektív review essayként szemlézni és ütköztetni a korábbi megközelítéseket a maiakkal, a mieinkkel. Négy kötetnyi tanulmányunk ezt is szemlélteti.
A tervezettnél kevesebb élő diskurzusban mutattuk be kutatásunk alakulását és eredményeit, bár a 2022-es miskolci országos konferencián (amelynek az 1956-os Intézet Alapítvány társrendezője volt) markáns jelet hagytunk. Úgy véltük azonban, hogy kísérleteink és javaslataink jobban elérhetők, ha évente egy-egy közös kötetbe foglaljuk őket. A Kronosz Könyvkiadóval még 2020-ban kialakult együttműködés ezt kiválóan segítette. Átlag egy év késéssel minden nyomtatott könyvünk megjelenik a szaktars.hu weboldalon, hasonlóképpen az 1956osintezet.hu oldalain, vagyis eleget tettünk és teszünk az open access követelményeinek. Sikerült bevonnunk a munkába néhány tehetséges fiatal doktorandusz kutatót. A kutatás lehetséges legfontosabb hozadékának eleve azt tartottuk, ha négy év kutatás és közös gondolkodás nyomán nagyobb lélegzetű egyéni munkák (monográfiák) születnek. Ez részben már e négy év alatt megvalósult és hamarosan újabbak is születnek.
- Közlemények jegyzéke
Tanulmánykötetek
Rainer M. János (szerk.): Elit és szubelit a Kádár-korszakban – közelítések. Magyarország a jelenkorban. Budapest – Pécs, 2021, 1956-os Intézet Alapítvány – Kronosz Kiadó, 390 p. (Évkönyv XXVI. 1956-os Intézet, a továbbiakban: Elit és szubelit...) E-változatok: https://www.szaktars.hu/kronosz/view/rainer-m-janos-szerk-elit-es-szubelit-a-kadar-korszakban-kozelitesek-magyarorszag-a-jelenkorban-az-1956-os-intezet-evkonyve-xxvi-2021/?pg=0&layout=s; https://1956osintezet.hu/hu/blog/evkonyv-2021
Rainer M. János (szerk.): Gazdasági elit a szovjet típusú rendszer időszakában – tanulmányok. Magyarország a jelenkorban. Budapest – Pécs, 2022, 1956-os Intézet Alapítvány – Kronosz Kiadó, 302 p. (Évkönyv XXVII. 1956-os Intézet, a továbbiakban: Gazdasági elit...) E-változatok: https://www.szaktars.hu/kronosz/view/rainer-m-janos-szerk-gazdasagi-elit-a-szovjet-tipusu-rendszer-idoszakaban-tanulmanyok-2022/?query=Gazdas%C3%A1gi+elit+a+szovjet+t%C3%ADpus%C3%BA+&pg=0&layout=s;
Rainer M. János (szerk.): Elit és konfliktus – tanulmányok. Magyarország a jelenkorban. Budapest – Pécs, 2023, 1956-os Intézet Alapítvány – Kronosz Kiadó, 367 p. (Évkönyv XXVIII. 1956-os Intézet, a továbbiakban: Elit és konliktus...) E-változatok: https://www.szaktars.hu/
Rainer M. János (szerk.): Elitcsoportok és szervezetek – tanulmányok. Magyarország a jelenkorban. Budapest – Pécs, 2024 [Megjelenés előtt], 1956-os Intézet Alapítvány – Kronosz Kiadó, kb 300 p. (Évkönyv XXIX. 1956-os Intézet, a továbbiakban Elitcsoportok és szervezetek…)
Önálló kötetek
Eörsi László: Igaztalanul az igazak között. Harangi Zoltán árulásai. Budapest, 2022, Gabbiano Print.
Rainer M. János: Újratervezés. Szocializmus Magyarországon a 20. században. Budapest, 2023, Osiris.
Szegő Iván Miklós: Kihívások és válaszok. Gazdaság, politika és az elitek Finnországban és Magyarországon 1945-1990 között. Pécs, 2023, Kronosz Kiadó.
Tabajdi Gábor: Tartótisztek. A BM III/III. csoportfőnökség belső történetei. Budapest, 2023, Jaffa Kiadó.
Tanulmányok
Bárány Balázs: „Maga nagyon jó helyen van a Szociáldemokrata Pártban.” Marosán György és a fordulat évei. In Elit és konliktus... 293-357.
Bárány Balázs: A megkerülhetetlen ember. Marosán György közéleti szerepei. In Elit és szubelit... 211-277.
Eörsi László: Király Béla a második világháborúban. In Elit és konliktus... 187-232.
Keller Márkus: Párthűség és professzionalizáció. Az építésügyi miniszterek útkeresése. In Gazdasági elit… 107-140.
Király Júlia: Tervek, reformok, víziók, remények és a valóság. A tervező-modellező szubelit a nyolcvanas években – egy pályakezdő közgazdász emlékei. In Gazdasági elit… 233-294.
Kovács Szabolcs: Erdélyi magyar értelmiségi a romániai elitben, 1951-1959. Bányai László a Közoktatásügyi Minisztériumban. In Elit és szubelit... 278-317.
Lénárt András: Zsidók az elitben és Néprajzi értelemben. In Elit és konliktus... 141-183.
Lengyel György: Kompetencia és lojalitás. Adalékok a magyar tervgazdasági elit kutatásához. In Gazdasági elit… 15-52.
Pap Péter István: A nyilvános ideológiai elköteleződés, mint a közéleti intervenció nyitánya. Csengey Dénes értelmiségi szerepfelfogása Németh László-recepciójának tükrében. In Elit és szubelit... 318-380.
Pap Péter István: Lokalitás, ellenzékiség, szubelit. A Magyar Demokrata Fórum egri szervezetének megalakulása, 1988–1989. In Elitcsoportok és szervezetek…
Rainer M. János: A szocializmus gazdasági mechanizmusának újratervezése. Reform, évtizedeken át. In Gazdasági elit… 179-232.
Rainer M. János: A szocializmus újratervezése a hatvanas években – a „társadalmi mechanizmusreform” magyar kalandja. In Elit és szubelit... 165-207.
Rainer M. János: Hatvannyolcas tavasz a bölcsészkaron – 1969-ben. In Elitcsoportok és szervezetek…
Rainer M. János: Konfliktus a szovjet típusú rendszerek elitjében – régi és új viták. In Elit és konliktus... 15-46.
Somlai Katalin: “Elkötelezett felelősséggel, tenniakarással” – A Magyar Közgazdasági Társaság Veszprém megyei Szervezetének története. In Elitcsoportok és szervezetek…
Somlai Katalin: Amerikából jöttek, híres mesterségük: fordosok. A Ford Alapítvány ösztöndíjas programjában résztvevők karrieríve: szubelitből az elitbe. In Elit és szubelit... 103-164.
Somlai Katalin: Bognár József elnöki szerepben. Törekvések az értelmiségi szubelit képzettségének és befolyásának növelésére az állampárti rendszerben. In Gazdasági elit… 141-178.
Szegő Iván Miklós: „Dolgozunk, nem gondolkodunk!” – adalékok a kelet-balkáni elitek, szubelitek és társadalmi konfliktusok történetéhez (1944-1996). In Elit és konliktus... 49-110.
Szegő Iván Miklós: Elit, szubelit, nómenklatúra. Kádár-kori vezetők és vezetettek, illetve a közéjük ékelődött „köztes” rétegek. In Elit és szubelit... 17-66.
Szegő Iván Miklós: Elitek és szubelitek Kelet-Németországban (1945-2024) In Elitcsoportok és szervezetek…
Szegő Iván Miklós: Gazdasági szubelitek dilemmái a hetvenes–nyolcvanas évek szovjet típusú és jugoszláv rendszereiben: reform és „útkarbantartás” helyett ellenelitté válás. In Gazdasági elit… 53-106.
Tabajdi Gábor: A társutasok helye a Kádár-korszakban. Az MSZMP „szövetségeinek” kiválasztása és szerepei. In Elit és szubelit... 67-99.
Tabajdi Gábor: Állambiztonsági szubelit. Főtisztek a BM III/III. Csoportfőnökségen. In Elitcsoportok és szervezetek…
Tabajdi Gábor: Küzdelem a lelkekben? A Kádár-korszak konfliktusai az egyházpolitika tükrében. In Elit és konliktus... 111-140.
Ungváry Krisztián – Ványai Márton: Elfeledett légió. Szovjet oldalon harcolt magyar katonatisztek a szocializmusban és az antifasiszta emlékezetpolitika. In Elit és konliktus... 233-292.
