Ugrás a tartalomra

1. A kormány 2010. december 27-én határozatot hozott az 1956-os Intézet Közalapítvány megszüntetéséről. Az intézkedés határideje április 30-a volt, később ez június 1-re változott, végül a Fővárosi Bíróság december 1-jén hozta meg a felszámoló végzést, amely december 23-án emelkedett jogerőre. Az Intézet közvetlen alapítói pénzügyi támogatása – ennek megfelelően – 2011-ben az előző évihez képest is radikálisan csökkent. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium, NEFMI) állami költségvetési főösszegéből eredetileg 59 millió Ft jutott nekünk, ez az összeg a zárolások folytán végül 53 mFt lett. Budapest főváros támogatására ebben az évben már nem számíthattunk. Pályázati bevételeink, valamint könyvkiadásunk eredményei nem voltak jelentősek. Ennek ellenére az előző évhez képest eggyel több könyvünk jelent meg, ugyanakkor a kutatásokra és infrastrukturális beruházásokra a tavalyihoz képest jóval kisebb összeget fordítottunk. Újabb szigorú takarékossági intézkedésekre kényszerültünk. Az év során több munkatársunk távozott, az év végén pedig valamennyi munkatársunk munkaviszonya megszűnt. Gazdálkodásunk az egész év folyamán kizárólag azért volt lehetséges, mert a 2011 elején is rendelkezésünkre állt bizonyos induló tartalékösszeg.
Az Intézet tudományos kutatási tevékenységének fő irányát évek óta a 2007-ben indult, 2008 tavaszán véglegesített összintézeti program, a Kádárizmus – a kelet-európai posztsztálinizmus egy változata határozta meg. 2011 elején, harmadik e témában megjelent gyűjteményes kötetünkkel (Kádárizmus – átereszek, lásd a 2010-es jelentésben), illetve Rainer M. János ezévben megjelent Bevezetés a kádárizmusba c. könyvével a projekt lezárult. Folytatódtak az egyéni kutatások és programok, Standeisky Éva munkatársunk elnyerte az MTA doktora címet, Sárközy Réka megvédte doktori (DLA) disszertációját. Öt új önálló könyvünk jelent meg, s munkatársaink továbbra is nagy számban, széles körben publikáltak. Honlapunkon sikerült néhány új tartalomszolgáltatást elhelyezni. A hazai és nemzetközi konferenciarészvételek, előadások révén jelenlétünk a hazai és nemzetközi jelenkortörténeti fórumokon továbbra is jelentős maradt. Az Intézet informatikai infrastruktúráját fejleszteni nem tudtuk, a szintentartás sem sikerült. Az év végén megkezdtük a rendszer átépítését és egyszerűsítését, tekintettel a várható hosszabb forráshiányos időszakra. Az intézeti-pénzügyi adminisztráció pontosan és megbízhatóan bonyolódott, köszönhetően Germuska Pál intézeti titkár (2011. július 1-től megbízás alapján), Fenyvesiné Pintér Ágnes könyvelő és Molnárné Szánthó Katalin titkárságvezető erőfeszítéseinek.
A Fővárosi Bíróság 2011. december 1-jén az alapító, a Magyar Köztársaság kormánya kezdeményezésére végzésben mondta ki az 1956-os Intézet Közalapítvány megszűnését. A közfeladat az Országos Széchényi Könyvtárba kerül, akárcsak a közalapítvány vagyona. Ezzel az Intézet történetének egy fejezete lezárult.

2. 2011. évi kiadványaink részben ismét a Kádár-korszak történetének különböző jelenségeiről szóltak. Évkönyvet 2011-ben nem készítettünk – amennyiben 2012-ben a munkát folytathatjuk, a Kádárizmus-projekthez kapcsolódó ún. Búvópatakok-program első tanulmányai kapnak benne helyet. Várallyai Gyula könyve az 1956 utáni nyugati magyar demokratikus diákmozgalmakba épült állambiztonsági ügynökökről voltaképpen folytatása az Intézet egyik első kiadványának, ugyancsak Várallyai tollából. Ősszel jelent meg Eörsi László kötete a budapesti VII. kerületi felkelőkről, Rainer M. János tanulmánykötete, felerészben újonnan írott szövegekkel, Keller Márkus (társszerzős) könyve a hatvanas évek eleji óbudai kísérleti lakótelepről, valamint Sárközy Réka disszertációjának átdolgozott változata a magyar történelmi dokumentumfilm történetéről.

3. Az egyéni kutatások egy része 2011-ben továbbra is az 1956-os forradalom történetére összpontosított. Eörsi László tovább dolgozott a budapesti VII. kerületi felkelőkről szóló kutatásán. Lénárt András a Köztársaság téri események jelentésének változatait vizsgáló kutatási programot valósított meg.
A kádárizmus-projekt keretében továbbra is folyt kutatás 2011-ben; ezek a következők:
Eörsi László – Színháztörténeti esettanulmány: az aczéli kultúrpolitika és a kaposvári Csiky Gergely Színház
Germuska Pál – A középgépipartól az elektronikai hadviselésig. A magyar hadiipar és haditechnikai termelés 1948 és 1980 között (2011 közepéig – ekkor Germuska Pál távozott az Intézettől)
Keller Márkus – Lakáspolitika az ötvenes-hatvanas években és sajtó a Kádár-korszakban
Kenedi János – Állambiztonság és sajtó a Kádár-korszakban
Rainer M. János – Kádárizmus tanulmány- és esszékötetének véglegesítésén dolgozott, a könyv októberben jelent meg)
Sárközy Réka – A magyar történelmi dokumentumfilm a rendszerváltás előtti években
Somlai Katalin – A Kádár-korszak (külföldi) ösztöndíj politikája
Ungváry Krisztián - az állambiztonság szervezet- és intézménytörténetének, ezen belül a hírszerzés történetének feltárása

4. Az OHA 2011-ben mindössze 7 db saját készítésű új interjúval gyarapodott (nagyrészt a Demokratikus ellenzék program keretében). Ezek közül sem tudtunk leíratni négyet. Ajándékozás révén további 6 interjúval, visszaemlékezéssel gyarapodtunk. Az év végéig csupán egyetlen interjú készítése nem zárult le. Interjúkat ebben az évben nem digitalizáltunk. Jelenleg a gyűjtemény 626 interjújának szövegét, és 138 interjú hanganyagát tároljuk digitális formában. Az év folyamán 28 fő végzett kutatásokat az archívumban, többségük huzamosabb ideig (átlagosan egy hétig). Az OHA munkatársai részt vettek az „55 éve vitázott a Petőfi Kör” honlapfejlesztésben. A Színháztörténeti Intézet tervezett oral history projektje kapcsán előadások keretében ismertették az OHA interjúkészítési és katalogizálási tapasztalatait. A CEU és az ELTE diákjai szeminárium keretében látogatták az OHA-t és ismerkedtek az oral history módszerével.

5. Az intézeti honlap 2011-ben több új tartalomszolgáltatást helyeztünk el. Digitális Könyvtárunkban hozzáférhetővé tettük több korábbi kiadványunkat. Jelenleg tíz kiadványunk elérhető, köztük egy angol nyelvű, illetve a négy utolsó Évkönyv. Hozzáférhetővé tettük a párizsi Magyar Füzetek 1978-1988 közötti teljes anyagát, a Petőfi Kör vitáinak hét kötetét (ehhez visszaemlékezéseket, bibliográfiát, feldolgozásokat és szakirodalmi részleteket is összeállítottunk), és életrajzi dokumentumokat közöltünk Bibó Istvánról, születésének 100. évfordulóján. (A honlap látogatottságának alakulását 2011. évben a jelentés 1. sz. melléklete tartalmazza.)

6. Könyvtárunk az év folyamán 109 kötettel, továbbá 8 kézirattári egységgel gyarapodott. Kutató-látogatóinak száma 2011-ben 31 fő volt.

7. A 2011. évben a következő kiadványaink jelentek meg:
7.1. Könyvek
a. Várallyai Gyula: Tévúton. Ügynökök az ötvenhatos diákmozgalomban Nyugaton. (ÁBTL-lel és L’Harmattan Kiadóval közösen)
b. Eörsi László: A „Baross Köztársaság” 1956. A VII. kerületi felkelőcsoportok. (ÁBTL-lel és L’Harmattan Kiadóval közösen)
c. Rainer M. János: Bevezetés a kádárizmusba. (L’Harmattan Kiadóval közösen)
d. Sárközy Réka: Elbeszélt múltjaink. A magyar történelmi dokumentumfilm útja. (L’Harmattan Kiadóval közösen)
e. Branczik Márta – Keller Márkus: Korszerű lakás 1960. Az óbudai kísérlet (Budapesti Történeti Múzeummal és Terc Kiadóval közösen)
7. 2. Digitális tartalomszolgáltatások
a. Magyar Füzetek – Párizs, 1978-1988 /portal/page/portal/rev/kiadvanyok/magyar_fuzetek
b. Topits Judit – Kenedi János (szerk.): Bibó 100 – dokumentumok. /portal/page/portal/rev/rendezvenyek/bibo100
c. Topits Judit – Rainer M. János (szerk.): 55 éve vitázott a Petőfi Kör
/portal/page/portal/rev/kiadvanyok/petofikor_folap

8. Az év során munkatársaink közül Molnár Adrienne társszerkesztésében jelent meg a Nagy Imre Alapítvány kiadásában Földvári Rudolf Tiszta vizet a pohárba című önéletrajzi interjúkötete (az interjút annak idején Molnár Adrienne készítette az OHA számára). Az Intézet munkatársai különböző folyóiratokban, tanulmánykötetekben, lapokban számos cikket, tanulmányt, recenziót stb. publikáltak. (Az 1956-os Intézet munkatársainak teljes 2011. évi publikációs listáját a jelentés 2. sz. melléklete tartalmazza.)

9. 2011 folyamán az Intézet önállóan nem rendezett hazai vagy nemzetközi konferenciát. Társrendezői voltunk a Pozsonyban tartott, Anti-Communist Resistance in Central and Eastern Europe nemzetközi konferenciának. (Az 1956-os Intézet munkatársainak 2011. évi konferenciaszerepléseit a jelentés 3. sz. melléklete tartalmazza.)

10. Munkatársaink közül 2011-ben egyetemi oktatói tevékenységet folytattak: Rainer M. János az egri Eszterházy Károly Főiskolán (egyetemi tanárként), Germuska Pál az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Intézetében (óraadóként), Sárközy Réka a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Média Intézetében (óraadóként), Lénárt András az ELTE TáTK Szociológiai Intézetében (óraadóként), Keller Márkus az ELTE BtK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén, valamint az Universität Wien Institut für Europäische Etnologie-ban (óraadóként).


Budapest, 2012. január 4.
Rainer M. János
főigazgató