Az Elit, értékrend és konfliktus című kutatási projekt második éve

A program második évének fő feladata Értékrend, konfliktusok, narratívák munkacímmel a kutatások folytatása, illetve egy-egy választott tematikán keresztül mikroelemzések elvégzése volt. Ezt a már korábban kialakított működési keretek között végeztük, rendszeres kutatási megbeszélések (részben online, zoom platformon, illetve személyes) keretében. A kutatócsoport adminisztrációs és szervezési feladatait Somlai Katalin látta el.

A második évre vonatkozó végleges tematikai választásra a 2021 december elején lezajlott kutatócsoporti megbeszélésen került sor. A lépték szűkítése mellett döntöttünk, a választás pedig a gazdaság területén működő funkcionális elitcsoportra, a gazdasági elitre illetve szubelitre esett.

Ez a választás részben intézeti hagyományokkal magyarázható. Az 1956-os Intézet Oral History Archívumának (OHA) egyik alapját éppen egy gazdasági elittel foglalkozó vizsgálat interjúi adták. Az MTA Közgazdasági Intézete 1981-85 között Tardos Márton vezetésével nagyszabású kutatást végzett Gazdaságunk szervezeti rendszere címmel. Ennek volt része a termelés és az irányítás különböző területein tevékenykedő 156 vezetővel készült magnetofonos életútinterjú, amelyek ma is megtalálhatóak a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltárba „olvasztott” OHA-ban és a másodpéldányokat őrző Országos Széchényi Könyvtár Fotó-és Videotárában.

A másik ok, amiért a gazdasági elit témáját választottuk, a vizsgált tárgy és korszak természetéből adódik. A szocializmus különféle tervrajzai kiemelt jelentőséget tulajdonítottak az ember termelő tevékenységének, a munkának, a marxi vízióktól kezdve a sztálini archetípuson át a reformált változatokig. A materialista világszemlélet egyenesen a munkában látta az emberré válás és lét alapvető specifikumát. Mindez a tervezők meghatározó élményén, a késő modern kor ipari fejlődésének lenyűgöző potenciálján alapult. Fokozta a gazdaság jelentőségét a második világháború utáni szuperhatalmi katonai szembenállás – de hasonlóképpen a gazdasági teljesítmények és a fogyasztás „békés versenye”. A hazai példa is ezt a képletet mutatja. A Kádár-rendszer „sikeressége” és politikai illetve társadalmi legitimációja két tényezőn múlott: a szovjet jóváhagyáson és a gazdaság teljesítőképességén.

A résztvevők egyéni munkaterveik alapján folytatták a kutatómunkát a megfelelő levéltárakban  és interjúgyűjteményekben (VERITAS OHA, DOHA illetve további interjúgyűjtemények), továbbá könyvészeti kutatást folytattak.

Rainer M. János vezető kutató „A szocializmus „újratervezése” Magyarországon a kezdetektől a rendszerváltásig” című résztémához elsősorban könyvészeti kutatást folytatott. Tervezett monográfiájának újabb fejezetét készítette el az Évkönyv számára az 1950-es – 1980-as évek átfogó gazdasági mechanizmusreformjának diskurzusairól (az elkészült publikációkat lásd a Közlemények jegyzéke című részben). Elkészítette a népi írók, a polgári radikálisok és a szociáldemokraták szocializmus-elkézeléseiről szóló fejezetet, valamint a 80-as évek második felének újratervező javaslatait tartalmazó szövegen is dolgozott. Somlai Katalin „A technokrácia Nyugat- és Keletképe” témához végzett kutatásokat. Újonnan végzett levéltári kutatások alapján kiegészítette az első kutatási évben a szubelithez tartozó Ford-ösztöndíjasok pályaívének vizsgálatát. Tanulmányt készített az Évkönyv számára Bognár József tevékenységéről, elit és értelmiségi szubelit között közvetítő szerepének két időszakáról, amelyeket Bognár egy-egy intézmény (a Kulturális Kapcsolatok Intézete illetve az Afro-Ázsiai Kutató Központból kinőtt Világgazdasági Kutató Intézet) élén töltött. Szegő Iván Miklós elsősorban azt vizsgálta, hogy a gazdasági szubelit fogalmát mennyire lehet alkalmazni a kelet-közép- és délkelet-európai szovjet és jugoszláv típusú rendszerek 1988 és 1992 közötti átalakulására, illetve az azt megelőző két évtizedre. Ennek során elemzése jugoszláv (szlovén), csehszlovák és lengyel példákra épülő része megjelenik az Évkönyvben. (Vizsgálata kiterjedt más jugoszláv tagköztársaságok – Horvátország, Bosznia-Hercegovina –, továbbá Románia és Észtország eseteire is.) Befejezte és leadta a Kronosz kiadónak a finn-magyar elitek összehasonlító elemzését tartalmazó könyvének kéziratát. Tabajdi Gábor „A szovjet típusú rendszer rendszertartózkodó/ rendszerkritikus/ rendszerellenzéki elitje a Kádár-korszakban és a rendszerváltásban” című résztémához levéltári és könyvtári kutatásokat végzett. Keller Márkus a „Lakhatás és lakáspolitika” című résztémához levéltári és könyvtári kutatást végzett és tanulmányt írt az Évkönybe az 1950-1990 közötti időszak építésügyi minisztereiről, különös tekintettel a káder típusú vezetők felváltó, szakszerűsödő, mindinkább technokratába hajló személyiségekről. Kőrösi Zsuzsanna folytatta a VERITAS OHA egyes részkutatások számára releváns interjúinak kiválogatását és a „A csúcs alatti elit retrospektív értékszociológiai elemzése élettörténeti interjúk alapján” című résztéma kutatását.

A beszámolási időszakban a projekthez kapcsoltuk Ungváry Krisztián, az 1956-os Intézet egykori munkatársa Ungváry Krisztián Anti-elit a temetőben. Kivégzettek Magyarországon 1945-1987 című kutatását. Magyarországon 1945-1987 között mintegy ezerkétszáz személyt ítéltek halálra és végeztek ki. A kivégzettek egy része politikai, másik része közbűntényes cselekmények miatt kapta a legsúlyosabb ítéletet, miközben a két kategória az esetek jelentős részében nem választható el egymástól. A kutatás kísérlet arra, hogy bemutassa a nagyobb áldozati csoportokat. A magyarországi szocialista rendszer működésének vizsgálatához fontos adalékokkal szolgálhat e kivégzések időbeli és típusok szerinti dinamikája, azaz, hogy a rendszer kiket és mikor tekintett mintegy anti-elitként legveszélyesebb ellenfeleinek.

A 2020 őszén létrehozott https://1956osintezet.hu/hu/otka (az intézeti honlap projekt aloldala) felületére felkerültek a projekt első évének eredményeit részletesebben bemutató anyagok, tanulmányrészletek. A honlap szerkesztésének feladatait Somlai Katalin látta el.

A tematikai specifikáció határozta meg a második év teljesítményét elsősorban reprezentáló 2022-es Évkönyv tartalmát. A már említett 2021 decemberi projektértekezleten döntöttünk úgy, hogy az ezévi munkában való részvételre felkérjük Király Júlia közgazdászt, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökét és Lengyel György szociológust, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusát, a hazai elitkutatások doyenjét. Nagy örömünkre azonnal igent mondtak. Lengyel György tanulmányt készített az Évkönyv számára az általa „tervgazdasági elitnek” nevezett csoportra vonatkozó – több évtizede folyó – kutatásokról, összegezve azok eredményeit. Sajátos társadalmi mikrocsoportját két alkorszakban, a korai (1948-1967) és a kései (1968-1990) tervgazdaság időszakában vizsgálta. Fő szempontjai a vezetés rekrutációs mintáinak és képzettségének alakulása, ezek háttereként a szakértelmiségi képzés bemutatása, a jellegzetes karrierminták és az attitűdök voltak. Király Júlia 1982-től 1989-ig az Országos Tervhivatal matematikai tervmodellezéssel foglalkozó részlegén dolgozott. Az Évkönyv számára írott önéletrajzi esszéje retrospektív szociográfiaként képet ad a tervhivatal belső hatalmi- és munkaviszonyairól, a tervezésben alkalmazott módszerekről, feladatokról és kihívásokról, amelyek a válságperiódusban érték a gazdaságirányítás e fontos intézményét.

Az Évkönyv szerzői valamint a projekt más részvevői, illetve a kutatócsoporthoz szorosan kötődő intézeti munkatársak beszámolási időszakban végzett munkáik főbb megállapításait a Miskolcon 2022. szeptember 1-3. között tartott, Kádár-korszak, kádárizmus, korlátozott mozgástér: magyar modell? című országos jelenkortörténeti konferencián ismertették.[1] Magukat a szövegeket pedig 2022. szeptember 19-én és 26-án workshop formában vitattuk meg, ahol a szerzők és a kutatás más résztvevői mellett jelen volt Csillag István, Juhász Pál, Kovács János Mátyás és Soós Károly Attila. A két hosszú vita valamennyiünk számára nagy élményt jelentett, fontos tanulságokkal.

E két vita alapján készült el az 1956-os Intézet 2022. évi Évkönyve, amely tartalmazza ezévi kutatásunk legfontosabb eredményeit. Szerzők átdolgozták szövegeiket és a kész kötet-kéziratot (amelyet jelentésünkhez mellékelünk) a szerkesztő leadta a Kronosz Könyvkiadónak, ahol még e naptári évben megjelenik. A megjelenést követően a tanulmányokat nyilvános repozitóriumban is elhelyezzük.

2. Közlemények jegyzéke

Rainer M. János (szerk.): Gazdasági elit a szovjet típusú rendszer időszakában – tanulmányok. Magyarország a jelenkorban. Budapest – Pécs, 2021, 1956-os Intézet Alapítvány – Kronosz Kiadó. (Évkönyv XXVII. 1956-os Intézet) (Megjelenés előtt, várható megjelenés 2022. november 30. (A továbbiakban: Gazdasági elit...)

Lengyel György: Kompetencia és lojalitás. Adalékok a magyar tervgazdasági elit kutatásához. In Gazdasági elit …

Szegő Iván Miklós: Gazdasági szubelitek dilemmái a hetvenes–nyolcvanas évek szovjet típusú és jugoszláv rendszereiben: reform és „útkarbantartás” helyett ellenelitté válás. In Gazdasági elit…

Keller Márkus: Párthűség és professzionalizáció. Az építésügyi miniszterek útkeresése. In Gazdasági elit…

Somlai Katalin: Bognár József elnöki szerepben. Törekvések az értelmiségi szubelit képzettségének és befolyásának növelésére az állampárti rendszerben. In Gazdasági elit…

Rainer M. János: A szocializmus gazdasági mechanizmusának újratervezése. Reform, évtizedeken át. In Gazdasági elit…

Király Júlia: Tervek, reformok, víziók, remények és a valóság. A tervező-modellező szubelit  a nyolcvanas években – egy pályakezdő közgazdász emlékei. In Gazdasági elit…

Budapest, 2022. október 12.