Vegyészmérnök, fordító, tolmács. Édesanyját 1947-ben Brüsszelbe küldték kereskedelmi attasénak. Suzanne Párizsban, majd egy brüsszeli magániskolában tanult, de a nyári szünetekben édesanyjával Magyarországon nyaralt. 1949 szeptemberében nem kapta vissza az útlevelét, túszként Magyarországon tartották, miközben édesanyját visszaküldték a brüsszeli kirendeltségre. 1956-ban érettségizett, a Kőbányai Sörgyárban helyezkedett el technikusként. Miután édesanyjától elszakították, minden évben folyamodott útlevélért. 1956 szeptemberében váratlanul megkapta. Kiutazott Párizsban élő édesanyjához.

Vegyészmérnök. Egy bajai földbirtokos-jogász család második gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait az Angolkisasszonyoknál, majd a bajai III. Béla Gimnáziumban végezte. 1955-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát. A Fémipari Kutató Intézet spektroszkópiai laboratóriumában helyezkedett el kutatómérnökként. 1956. október 23-án csatlakozott az egyetemisták felvonulásához. November végén a zöldhatáron át átszökött Ausztriába. 1957.

Rendező, gyártásvezető. Édesapja Sípos Iván író, újságíró, édesanyja Vámos Sarolta színésznő. A miskolci Fráter György Minorita Gimnáziumban tanult, majd a NÉKOSZ kőbányai Apáczai Csere János Iskola Kollégiumába került. 1949-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára Horvai István osztályába. Egy év múlva tanulmányait ösztöndíjasként Moszkvában folytathatta tovább.

Újságíró, szerkesztő. Felvidéki katolikus nemesi családból származott. A Goldberger (később Vörös Lobogó) síelő versenyzője volt. Az ötvenes évek elején az ifiválogatott tagja. Érettségi után csak a Római Katolikus Hittudományi Akadémián tudott továbbtanulni. 1956. október 23-án ott volt a Rádió ostrománál. 1956. november közepén két barátjával együtt a zöld határon át átszökött Ausztriába.

Festőművész, ékszertervező. Mikus Sándor szobrászművésznél, majd 1954-től a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1956 novemberében testvérével a zöldhatáron át Ausztriába szökött. Előbb Bécsben, majd Párizsban folytatta képzőművészeti tanulmányait. Jean Souverbie műhelyébe került, majd Jean Anjame stúdiójában freskókészítést tanult. Közben szülei és nagymamája is emigrált, öccsével együtt az Egyesült Államokba költöztek.

Apai és anyai ágon közös felmenője gróf Széchényi Ferenc. Édesapja Széchenyi István idősebb, míg édesanyja Széchenyi István fiatalabb bátyjának leszármazottja, távoli unokatestvérek. Gyermekkorát a család sopronkövesdi és sopronhorpácsi birtokain töltötte. 1947 januárjában a Caritas Catholicával  egy belgiumi üdültetésre utazott. Szülei megszervezték, hogy Brüsszelben maradjon, ahova korábban már anyai nagynénje is kimenekült.

Kritikus, irodalomtörténész, a Mozgó Világ folyóirat főszerkesztő-helyettese, majd 1981-83 között főszerkesztője. Politikai okokból eltávolították a lap éléről. 1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón. Az MDF szervező-alelnöke, majd az 1990-es választási győzelem után az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke.

Báb- és díszlettervező művész. Előbb a Művész Színházban, majd Győrött volt színésznő. 1951 és 1968 között az Állami Bábszínház felnőtt- és gyermekműsorainak meghatározó művésze, rangos kitüntetésekkel elismert báb- és díszlettervezője volt. Többek között Mazsola és Misi Mókus bábfigurájának megalkotója.

Jakóné Vratarics Nóra visszaemlékezése arra, hogy férjével Jakó Ferenccel, aki az MDF zuglói szervezetének egyik alapítója volt, milyen szerepet vállaltak az 1989. decemberi romániai forradalomban a segélyszállítmányok eljuttatásával Aradra, Nagyszebenbe, Magyargyerőmonostorra és Lisznyóra.

Bányász, majd 1951-1955 között a szombathelyi ÁVH munkatársa. 1956. október 26-tól november 4-ig a tatabányai nemzetőrség parancsnoka. 1958-ban öt év börtönbüntetésre ítélték. 1961-es szabadulása után segédmunkás, gépkocsivezető.