Katonatiszt, kohómérnök. 1953-tól miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanára. 1956-ban az egyetemi diákparlamentben a tanári kar képviselője, a Borsod Megyei Munkástanács elnökhelyettese. 1956. november 5-én Ungvárra hurcolták, majd 1957-ben egy év börtönbüntetésre ítélték.
Újságíró, történész. 1932-1933-ban illegális kommunista tevékenységért bebörtönözték. 1934-ben belépett a szociáldemokrata pártba. József Attilával a Szép Szó alapító szerkesztője, illetve a Szocializmus és a Népszava munkatársa. 1938-ban egy írása miatt izgatás vádjával bíróság elé állították, az ítélet elől Franciaországba menekült. 1944-1947 és 1950-1974 között az AFP kelet-európai hírmagyarázója. 1947-1949 között a párizsi magyar követség sajtóirodájának a vezetője. 1949-ben a Rajk-per elleni írásával végleg szakított a magyar politikai élettel.
Jogtanácsos, újságíró. 1945-51 között a Szabad Nép és több vidéki napilap munkatársa, 1952-től a Szolnoki Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tanulmányi előadója, majd a Dékáni Hivatal vezetője volt. A forradalom alatt részt vett az egyetemi megmozdulásokban, majd a szolnoki rádióadó működtetésében és a műsorkészítésben. 1956 novemberében Ungvárra hurcolták, decemberben bocsátották szabadon. 1958-ban 5 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-ban szabadult. Kalauzként, műszaki ügyintézőként, 1965-től jogtanácsosként dolgozott.
Újságíró, kritikus. 1956-ig egyetemi tanársegéd. 1957-1962 között a Népművelés munkatársa, 1989-ig az Élet és Irodalom szerkesztője, főszerkesztő-helyettese.
Tisztviselő, jogász. 1952-ben jogi diplomát szerzett, de kinevezését - morális okokból - visszautasította. 1956-ban a politikai foglyok kiszabadításának kezdeményezője, vezetője. 1958-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult, 1975-ös nyugdíjazásáig tisztviselőként dolgozott.
Újságíró. 1940-től részt vett a szociáldemokrata mozgalomban. 1946 után szociáldemokrata ifjúsági vezető, a SZIM főtitkára. A Népszava és a Világosság munkatársa, néhány hónapig az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója. 1950-1953 között recski rab. 1956-ban Dudás József lapjánál, a Magyar Függetlenségnél dolgozott. 1958-1981 között Torontóban lapszerkesztő.
Artista, tanár. Szemtanúja volt a kiskunfélegyházi és budapesti 1956-os eseményeknek. Jelenleg Németországban él, a Veszprém Megyei 1956-os Szövetség szponzora.
Fizika-matematika szakos tanár. 1956-ban a Mosonmagyaróvári Forradalmi Nemzeti Tanács tagjává választották. 1957 márciusában letartóztatták. Kistarcsára internálták, 1958 februárjában 6 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-as szabaduláa után segédmunkás, majd vegyipari szakmunkás volt. 1963-92 között fizikusként dolgozott.
Román gépészmérnök. 1956-ban egyik szervezője a temesvári egyetemisták október 30-án rendezett gyűlésének. Hat év börtönbüntetésre ítélték. 1962-ben szabadult. Jelenleg a Temes megyei tanács alelnöke.
Közgazdász. 1950-ben Kistarcsán, 1951-1953 között Recsken internált. 1956-ban a székesfehérvári Nemzeti Bizottság Ideiglenes Intéző Bizottságának titkára, a Vörösmarty Rádió stúdiójának beindítója. Tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. 1964-es szabadulása után munkás, statisztikus.