Etnográfus, népzenekutató. 1926-tól a kolozsvári Tanítóképző Főiskola tanára, 1940-1944 között igazgatója. 1944-től Budapesten élt. 1945-1949 között a Népjóléti Minisztérium munkatársa, majd gimnáziumi tanár.

Jogász. 1956-ban a Baranya Megyei Nemzeti Munkástanács tagja, részt vett Pécs védelmének és a bányászzászlóalj felfegyverzésének megszervezésében. 1957-ben letartóztatták, majd bizonyítékok hiányában felmentették.

Költő. 1944-1945 telén az Ideiglenes Nemzeti Kormány tisztviselője, majd hadifogoly a Szovjetunióban. 1947-1949 között az FKgP központjában dolgozott, ezt követően terményfelvásárló. 1956-ban a Magyar Írók Szövetsége november 2-i taggyűlésének aktív résztvevője.

Szerszámkészítő. 1951-1955 között katonatiszt. 1956-ban a Telefongyár ideiglenes munkástanácsának elnöke. 1957 márciusában vizsgálati fogságban volt.

1947-től versenyszerűen úszott, tagja volt a magyar olimpiai úszókeretnek és a Dózsa Rendőr Sportszázadnak. 1953 végén megszűnt a sportszázad, őt nem vették át rendőrnek, jogi tanulmányait sem folytathatta. Anyagbeszerző lett, majd önálló kendőfestő üzemet vezetett. Az ötvenes évek elején csatlakozott az ún. Sujánszky-csoporthoz. 1956 elején fegyveres szervezkedés résztvevőjeként hat és fél év börtönbüntetésre ítélték, 1956. szeptember 31-én szabadult. 1956-1996 között az USA-ban élt.

Újságíró, a Reader's Digest főszerkesztője. Zsámboki Zoltán fia. Zsámboki Zoltán (1923-1989). Műfordító, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője. 1956-ban a KSH Forradalmi Bizottságának elnöke. 1959-ben hét év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után műfordító, majd a Rakéta regényújság szerkesztője volt.

Katonatiszt. 1956-ig a Magyar Néphadsereg vezérkari tisztje volt. Október 23-án a Rádió épülete védelmének katonai parancsnoka volt, 25-től a vezérkarnál, majd Király Béla mellett szolgált. November 7-én a szovjet katonai hatóságok letartóztatták. 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után fordítóként dolgozott. 1990-ben a köztársasági elnök szárnysegédje volt.

Lengyel újságíró. 1956-ban az Odnowa egyetemi lap szerkesztőségének tagja. A lap első száma nagyrészt a magyar eseményekkel foglalkozott, ezért rögtön betiltották.

1956. október végétől november 11-ig a Trybuna Ludu munkatársaként a budapesti eseményekről tudósított.

Német újságíró. Svájci emigránsként bekapcsolódott a kommunista mozgalomba. 1945 után az NDK-ban telepedett le. 1957-ben a magyar forradalommal összefüggésben három év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulás után Angliába emigrált.